Fontos:
1. Támogatást abban az esetben adhat a munkáltató, ha a munkavállaló tulajdonjoggal rendelkezik az adott ingatlan esetében!
2. A lakáscélú vissza nem térítendő támogatás folyósításával kapcsolatban felmerülő banki költség megfizetése a munkavállalót terheli.
3. A bizonylatként leadandó tulajdoni lap költsége a munkavállalót terheli.
4. A támogatás adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, így amennyiben valaki a támogatás miatt átlépi az 5 millió Ft-os értékhatárt, úgy a az 5 millió Ft felett már 17 % adófizetési kötelezettsége keletkezik. Tehát a támogatásra nem kell adót fizetnie, de értékét bele kell számolnia a jövedelmébe.
5. A korszerűsítés fogalmába pl: festés, vagy burkolat csere nem számolható el. Mindenképpen figyelembe kell venni a vonatkozó Kormányrendeletet.
6. A támogatás igénylésekor az alábbi támogatások mértékét figyelembe kell venni, s a megvalósult „lakáscél” értékét nem haladhatja meg a lentiek illetve a cafeteriában kapott támogatás összértéke:
a) az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem,
b) adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás,
c) kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel,
d) lakás előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg,
e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott közvetlen támogatás,
f) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatással folyósított kölcsön,
g) az e törvény szerint törlesztési adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitel,
7. A támogatás értéke nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 31%-át.
8. A támogatás mértéke a tárgyévben illetve azt megelőző 4 évben összesen maximum 5 millió Ft lehet.
